© Minden jog fenntartva 2005-2011 A Liszt Ferenc Társaság története (5)  Hazánkban már hagyományai vannak a Liszt-név tiszteletének. Nem kifejezett Liszt társaságok vették fel a Mester nevét. A Magyar  Muzsika Könyve megemlíti, hogy Sopronban 1920-1922-ig működött egy Liszt Ferenc Dalkör. Baján 1926 nyarán alapítottak Liszt Ferenc  Kört. A kör 1929-ben zeneiskolát nyitott, sőt 42 tagú Filharmóniai zenekart is szervezett.  Sopronban már 1829-ben megalakult a Zeneegyesület, ez centenáriumának évében, 1929-ben, felvette Liszt Ferenc nevét. Az utóbbi  évtizedekben a Művelődési Ház viseli azt.  Csak a teljesség kedvéért említjük itt meg, hogy a Zeneművészeti Főiskola csak 1925 óta viseli Liszt nevét. 1966-1967 körül  megszervezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 3 éves tanárképző intézeteit, azonos néven, az ország főbb városaiban:  Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden.  Liszt Ferencről elnevezett Állami Zeneiskola működik Budapesten, Baján, Győrött, Kaposvárott, Szegeden, Szekszárdon. A Berzeviczy  Gizella Közgazdasági Szakiskola leánykara 1979-ben vette fel Liszt Ferenc nevét. Az 1963-ban alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar  világhírű.  A Társaság 1973. évi újjászervezése után egymás után alakultak helyi csoportok. Mindjárt az első évben létrejött a Budapesti Kórus és a  Soproni Csoport, 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ifjúsági Csoportja. 1976-ban Pécs és Szekszárd csatlakozott, 1980-ban  pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE-OTKI) és az Egészségügyi Dolgozók Liszt Ferenc csoportja alakult meg. 1982 óta  Kalocsán is működik helyi csoport.  Emlékszünk, hogy a magyar Liszt Ferenc Társaság életre hívásának egyik indokaként arra hivatkoztak a szervezők, hogy külföldön már  élnek és működnek Liszt-társaságok, illő, hogy a hazában is legyen. Azóta a budapesti Liszt Társaság segíti tanácsaival, tapasztalataival  az újonnan alakulókat, és valamennyi testvértársasággal állandó kapcsolatot tart. Működnek Európaszerte, Észak- és Dél-Amerikában,  Japánban, Ausztráliában.  Eddig végigtekintettük azt, hogy mit tett a Társaság az Alapszabályban rögzített célok érdekében. A tagság feladata - ugyanez okmány  értelmében:  "A Társaság minden tagja köteles az alapszabályban foglalt célkitűzésnek megfelelően munkájával, társadalmi és erkölcsi magatartásával,  méltó tevékenységet kifejteni. A Társaság munkájában aktívan részt venni, a rábízott és vállalt feladatokat elvégezni - s mivel a szellemi  értékeket az anyag hordozza -, a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni."  (Ez a tagdíj - tagjaink anyagi helyzetére való tekintettel - szinte csak névleges.)  Mindezeket a kötelességeket Liszt Széchenyitől átvett gondolatának szellemében kell teljesíteni: "Tiszta lélek, tiszta szándék, akár siker,  akár nem." A Liszt népszerűségén sikerrel munkálkodóknak (magyaroknak és külföldieknek) a Társaság évenként emlékplakettet  adományoz: Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) alkotását.  "Van-e hangod a beteg hazának?" - kérdeztük, amikor hozzákezdtünk az 1973-ban újjáalakult Liszt Ferenc Társaság történetéhez. Láttuk,  hogy volt. Liszt Ferenc 1840-től, bár művészi hírneve csak növekedett, ő önként és öntudatosan vállalta a sok áldozattal járó magyarságot. Erején  felül dolgozott azért, hogy Magyarországon kulturált zeneéletet teremtsen. Önzetlen propagátora, szószólója volt zenésztársai ügyének.  Hatalmas összegeket adott jótékony célokra: szegényeknek, árváknak, árvízkárosultaknak. Hitvalló katolikus volt, de magától értetődően  toleráns mindenféle más szemlélettel szemben. Nem ismert semmiféle kicsinyes gyűlölködést, irigykedést, sem nemzetiségi, sem  felekezeti, sem társadalmi téren. Sőt: éppen a nagyvonalúságot és lovagiasságot tekintette magyar nemzeti tulajdonságnak. Magyarnak  vallotta magát, de nem győzte figyelmeztetni honfitársait: európai műveltségre kell szert tenniök, különféle népek nyelvével, nemcsak  zenei, de egyéb kultúrájával (irodalom, társművészetek stb.) megismerkedniök.  Eszményekben szűkölködő korunkban kell-e más, lelkesítőbb és követhetőbb eszmény? Ha valaki, Liszt Ferenc valóban par excellence  megtestesítője volt a határok nélküli Európa, a benne élő szabad, egyenrangú népek gondolatának. Ennek jegyében - szuverén, szabad,  demokratikus országban - szeretne dolgozni a Társaság. Azzal, hogy Liszt személyiségét, elveit és művészetét minél szélesebb körben  népszerűsíti, nemcsak a hazában, hanem a nagyvilágban is, hogy szorosabbra fűzi a testvértársaságokkal való kapcsolatát, és ott is  bátorítja létrejöttüket, ahol eddig nem működtek.  1986-ban, a Liszt-évben már tartottak találkozót Budapesten egyes testvértársaságok képviselői. 1993-ban, a Liszt Ferenc Társaság  centenáriumi ünnepségeire az egész világ testvértársaságainak képviselőit meghívta nemzetközi konferenciára, amelynek mottója - Bartók  1911. évi cikke nyomán: Liszt zenéje és a mai közönség.  A kongresszus alkalmával remélhetőleg sikerül megalakítani a Liszt Társaságok Nemzetközi Szövetségét.  A jubileumi tervek között szerepel egy - kereskedelmi forgalomba nem kerülő - CD-lemez megjelentetése, melyen 15 év díjnyertes  lemezeiből szólal meg válogatás.  A Társaság célkitűzései közé tartozik tagságának felfrissítése, megfiatalítása, újabb helyi csoportok megalakulásának ösztönzése.  Mindez a munka már az új főtitkárra vár, akinek Forrai tanár úr 1992­től átadta a stafétabotot, de akit tanácsaival remélhetőleg még sokáig  segít.  Társaságunk taglétszáma 1992 júniusában 867 fő. Fix bevétele csak a tagdíj. Működéséhez támogatókra van szüksége. E helyütt is  hálásan emlékezik meg azokról az összegekről, amelyeket e célból 1992-ben a Művelődésügyi Minisztériumtól, az OTP Fáy András  Alapítványától, a Postabanktól, Budapest Fővárostól, a Táncsics Alapítványtól kapott. A Zeneművészeti Főiskolának pedig a helyiségeket,  a fűtést, világítást, takarítást köszöni, amelyeket ingyen bocsát rendelkezésére.  Íme a magyar Liszt Ferenc Társaság múltja, jelene és jövőre vonatkozó tervei. Ehhez várjuk kipróbált tagjaink közreműködését, és várjuk  az új tagokat is, akik Liszt szellemében akarják szolgálni az emberiség egészét és a kis hazát, hogy a Liszt Ferenc Társaság 1993-as  százados ünnepén és a rákövetkező hétköznapokon sokan és sokáig valósítsák meg Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez intézett sorait:  ... a felébredt tiszta szenvedélyen Nagy fiakban tettek érjenek,  és gyenge és erős serényen Tenni, tűrni egyesüljenek.  A "LISZT FERENC TÁRSASÁG 1893" tisztikara 1992-ben:  Díszelnök: Cziffra György  Elnök: ifj. Bartók Béla  Társelnök: dr. Eősze László Forrai Miklós  Főtitkár: dr. Hamburger Klára  Elnökségi tagok:   Eckhardt Mária, dr. Fábián János, Gábor István, dr. Legány Dezső, Lukin László,  dr. Marschall Miklós, Puskásné Ispán Franciska, dr. Úry Endre  Az iroda munkatársai:  Somfai Rózsa, Ujváry Dániel  A TÁRSASÁG HAZAI CSOPORTJAINAK VEZETŐI:  Szekszárd: Husek Rezső  Pécs: Csery Judit  Kalocsa: Fuchs Ferenc  Sopron: Nagy Alpár  <  1  2  3  4  5  > <  1  2  3  4  5  >