A Liszt Ferenc Társaság története (5)

A Liszt Ferenc Társaság története (5) Hazánkban már hagyományai vannak a Liszt-név tiszteletének. Nem kifejezett Liszt társaságok vették fel a Mester nevét. A Magyar Muzsika Könyve megemlíti, hogy Sopronban 1920-1922-ig működött egy Liszt Ferenc Dalkör. Baján 1926 nyarán alapítottak Liszt Ferenc Kört. A kör 1929-ben zeneiskolát nyitott, sőt 42 tagú Filharmóniai zenekart is szervezett. Sopronban már 1829-ben megalakult a Zeneegyesület, ez centenáriumának évében, 1929-ben, felvette Liszt Ferenc nevét. Az utóbbi évtizedekben a Művelődési Ház viseli azt. Csak a teljesség kedvéért említjük itt meg, hogy a Zeneművészeti Főiskola csak 1925 óta viseli Liszt nevét. 1966-1967 körül megszervezték a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 3 éves tanárképző intézeteit, azonos néven, az ország főbb városaiban: Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden. Liszt Ferencről elnevezett Állami Zeneiskola működik Budapesten, Baján, Győrött, Kaposvárott, Szegeden, Szekszárdon. A Berzeviczy Gizella Közgazdasági Szakiskola leánykara 1979-ben vette fel Liszt Ferenc nevét. Az 1963-ban alakult Liszt Ferenc Kamarazenekar világhírű. A Társaság 1973. évi újjászervezése után egymás után alakultak helyi csoportok. Mindjárt az első évben létrejött a Budapesti Kórus és a Soproni Csoport, 1975-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ifjúsági Csoportja. 1976-ban Pécs és Szekszárd csatlakozott, 1980-ban pedig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE-OTKI) és az Egészségügyi Dolgozók Liszt Ferenc csoportja alakult meg. 1982 óta Kalocsán is működik helyi csoport. Emlékszünk, hogy a magyar Liszt Ferenc Társaság életre hívásának egyik indokaként arra hivatkoztak a szervezők, hogy külföldön már élnek és működnek Liszt-társaságok, illő, hogy a hazában is legyen. Azóta a budapesti Liszt Társaság segíti tanácsaival, tapasztalataival az újonnan alakulókat, és valamennyi testvértársasággal állandó kapcsolatot tart. Működnek Európaszerte, Észak- és Dél-Amerikában, Japánban, Ausztráliában. Eddig végigtekintettük azt, hogy mit tett a Társaság az Alapszabályban rögzített célok érdekében. A tagság feladata - ugyanez okmány értelmében: "A Társaság minden tagja köteles az alapszabályban foglalt célkitűzésnek megfelelően munkájával, társadalmi és erkölcsi magatartásával, méltó tevékenységet kifejteni. A Társaság munkájában aktívan részt venni, a rábízott és vállalt feladatokat elvégezni - s mivel a szellemi értékeket az anyag hordozza -, a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni." (Ez a tagdíj - tagjaink anyagi helyzetére való tekintettel - szinte csak névleges.) Mindezeket a kötelességeket Liszt Széchenyitől átvett gondolatának szellemében kell teljesíteni: "Tiszta lélek, tiszta szándék, akár siker, akár nem." A Liszt népszerűségén sikerrel munkálkodóknak (magyaroknak és külföldieknek) a Társaság évenként emlékplakettet adományoz: Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) alkotását. "Van-e hangod a beteg hazának?" - kérdeztük, amikor hozzákezdtünk az 1973-ban újjáalakult Liszt Ferenc Társaság történetéhez. Láttuk, hogy volt. Liszt Ferenc 1840-től, bár művészi hírneve csak növekedett, ő önként és öntudatosan vállalta a sok áldozattal járó magyarságot. Erején felül dolgozott azért, hogy Magyarországon kulturált zeneéletet teremtsen. Önzetlen propagátora, szószólója volt zenésztársai ügyének. Hatalmas összegeket adott jótékony célokra: szegényeknek, árváknak, árvízkárosultaknak. Hitvalló katolikus volt, de magától értetődően toleráns mindenféle más szemlélettel szemben. Nem ismert semmiféle kicsinyes gyűlölködést, irigykedést, sem nemzetiségi, sem felekezeti, sem társadalmi téren. Sőt: éppen a nagyvonalúságot és lovagiasságot tekintette magyar nemzeti tulajdonságnak. Magyarnak vallotta magát, de nem győzte figyelmeztetni honfitársait: európai műveltségre kell szert tenniök, különféle népek nyelvével, nemcsak zenei, de egyéb kultúrájával (irodalom, társművészetek stb.) megismerkedniök. Eszményekben szűkölködő korunkban kell-e más, lelkesítőbb és követhetőbb eszmény? Ha valaki, Liszt Ferenc valóban par excellence megtestesítője volt a határok nélküli Európa, a benne élő szabad, egyenrangú népek gondolatának. Ennek jegyében - szuverén, szabad, demokratikus országban - szeretne dolgozni a Társaság. Azzal, hogy Liszt személyiségét, elveit és művészetét minél szélesebb körben népszerűsíti, nemcsak a hazában, hanem a nagyvilágban is, hogy szorosabbra fűzi a testvértársaságokkal való kapcsolatát, és ott is bátorítja létrejöttüket, ahol eddig nem működtek. 1986-ban, a Liszt-évben már tartottak találkozót Budapesten egyes testvértársaságok képviselői. 1993-ban, a Liszt Ferenc Társaság centenáriumi ünnepségeire az egész világ testvértársaságainak képviselőit meghívta nemzetközi konferenciára, amelynek mottója - Bartók 1911. évi cikke nyomán: Liszt zenéje és a mai közönség. A kongresszus alkalmával remélhetőleg sikerül megalakítani a Liszt Társaságok Nemzetközi Szövetségét. A jubileumi tervek között szerepel egy - kereskedelmi forgalomba nem kerülő - CD-lemez megjelentetése, melyen 15 év díjnyertes lemezeiből szólal meg válogatás. A Társaság célkitűzései közé tartozik tagságának felfrissítése, megfiatalítása, újabb helyi csoportok megalakulásának ösztönzése. Mindez a munka már az új főtitkárra vár, akinek Forrai tanár úr 1992től átadta a stafétabotot, de akit tanácsaival remélhetőleg még sokáig segít. Társaságunk taglétszáma 1992 júniusában 867 fő. Fix bevétele csak a tagdíj. Működéséhez támogatókra van szüksége. E helyütt is hálásan emlékezik meg azokról az összegekről, amelyeket e célból 1992-ben a Művelődésügyi Minisztériumtól, az OTP Fáy András Alapítványától, a Postabanktól, Budapest Fővárostól, a Táncsics Alapítványtól kapott. A Zeneművészeti Főiskolának pedig a helyiségeket, a fűtést, világítást, takarítást köszöni, amelyeket ingyen bocsát rendelkezésére. Íme a magyar Liszt Ferenc Társaság múltja, jelene és jövőre vonatkozó tervei. Ehhez várjuk kipróbált tagjaink közreműködését, és várjuk az új tagokat is, akik Liszt szellemében akarják szolgálni az emberiség egészét és a kis hazát, hogy a Liszt Ferenc Társaság 1993-as százados ünnepén és a rákövetkező hétköznapokon sokan és sokáig valósítsák meg Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez intézett sorait: ... a felébredt tiszta szenvedélyen Nagy fiakban tettek érjenek, és gyenge és erős serényen Tenni, tűrni egyesüljenek. A "LISZT FERENC TÁRSASÁG 1893" tisztikara 1992-ben: Díszelnök: Cziffra György Elnök: ifj. Bartók Béla Társelnök: dr. Eősze László Forrai Miklós Főtitkár: dr. Hamburger Klára Elnökségi tagok: Eckhardt Mária, dr. Fábián János, Gábor István, dr. Legány Dezső, Lukin László, dr. Marschall Miklós, Puskásné Ispán Franciska, dr. Úry Endre Az iroda munkatársai: Somfai Rózsa, Ujváry Dániel A TÁRSASÁG HAZAI CSOPORTJAINAK VEZETŐI: Szekszárd: Husek Rezső Pécs: Csery Judit Kalocsa: Fuchs Ferenc Sopron: Nagy Alpár

< 1 2 3 4 5 >