A Liszt Ferenc Társaság története (5) Hazánkban   már   hagyományai   vannak   a   Liszt-név   tiszteletének.   Nem   kifejezett   Liszt   társaságok   vették   fel   a   Mester   nevét.   A   Magyar Muzsika   Könyve   megemlíti,   hogy   Sopronban   1920-1922-ig   működött   egy   Liszt   Ferenc   Dalkör.   Baján   1926   nyarán   alapítottak   Liszt   Ferenc Kört. A kör 1929-ben zeneiskolát nyitott, sőt 42 tagú Filharmóniai zenekart is szervezett. Sopronban   már   1829-ben   megalakult   a   Zeneegyesület,   ez   centenáriumának   évében,   1929-ben,   felvette   Liszt   Ferenc   nevét.   Az   utóbbi évtizedekben a Művelődési Ház viseli azt. Csak    a    teljesség    kedvéért    említjük    itt    meg,    hogy    a    Zeneművészeti    Főiskola    csak    1925    óta    viseli    Liszt    nevét.    1966-1967    körül megszervezték    a    Liszt    Ferenc    Zeneművészeti    Főiskola    3    éves    tanárképző    intézeteit,    azonos    néven,    az    ország    főbb    városaiban: Budapesten, Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Pécsett, Szegeden. Liszt   Ferencről   elnevezett   Állami   Zeneiskola   működik   Budapesten,   Baján,   Győrött,   Kaposvárott,   Szegeden,   Szekszárdon.   A   Berzeviczy Gizella   Közgazdasági   Szakiskola   leánykara   1979-ben   vette   fel   Liszt   Ferenc   nevét.   Az   1963-ban   alakult   Liszt   Ferenc   Kamarazenekar világhírű. A   Társaság   1973.   évi   újjászervezése   után   egymás   után   alakultak   helyi   csoportok.   Mindjárt   az   első   évben   létrejött   a   Budapesti   Kórus   és   a Soproni   Csoport,   1975-ben   a   Liszt   Ferenc   Zeneművészeti   Főiskola   Ifjúsági   Csoportja.   1976-ban   Pécs   és   Szekszárd   csatlakozott,   1980-ban pedig   a   Semmelweis   Orvostudományi   Egyetem   (SOTE-OTKI)   és   az   Egészségügyi   Dolgozók   Liszt   Ferenc   csoportja   alakult   meg.   1982   óta Kalocsán is működik helyi csoport. Emlékszünk,   hogy   a   magyar   Liszt   Ferenc   Társaság   életre   hívásának   egyik   indokaként   arra   hivatkoztak   a   szervezők,   hogy   külföldön   már élnek   és   működnek   Liszt-társaságok,   illő,   hogy   a   hazában   is   legyen. Azóta   a   budapesti   Liszt Társaság   segíti   tanácsaival,   tapasztalataival   az újonnan    alakulókat,    és    valamennyi    testvértársasággal    állandó    kapcsolatot    tart.    Működnek    Európaszerte,    Észak-    és    Dél-Amerikában, Japánban, Ausztráliában. Eddig   végigtekintettük   azt,   hogy   mit   tett   a   Társaság   az   Alapszabályban   rögzített   célok   érdekében.   A   tagság   feladata   -   ugyanez   okmány értelmében: "A   Társaság   minden   tagja   köteles   az   alapszabályban   foglalt   célkitűzésnek   megfelelően   munkájával,   társadalmi   és   erkölcsi   magatartásával, méltó   tevékenységet   kifejteni.   A   Társaság   munkájában   aktívan   részt   venni,   a   rábízott   és   vállalt   feladatokat   elvégezni   -   s   mivel   a   szellemi értékeket az anyag hordozza -, a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni." (Ez a tagdíj - tagjaink anyagi helyzetére való tekintettel - szinte csak névleges.) Mindezeket   a   kötelességeket   Liszt   Széchenyitől   átvett   gondolatának   szellemében   kell   teljesíteni:   "Tiszta   lélek,   tiszta   szándék,   akár   siker, akár    nem."    A    Liszt    népszerűségén    sikerrel    munkálkodóknak    (magyaroknak    és    külföldieknek)    a    Társaság    évenként    emlékplakettet adományoz: Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) alkotását. "Van-e   hangod   a   beteg   hazának?"   -   kérdeztük,   amikor   hozzákezdtünk   az   1973-ban   újjáalakult   Liszt   Ferenc   Társaság   történetéhez.   Láttuk, hogy volt. Liszt   Ferenc   1840-től,   bár   művészi   hírneve   csak   növekedett,   ő   önként   és   öntudatosan   vállalta   a   sok   áldozattal   járó   magyarságot.   Erején felül   dolgozott   azért,   hogy   Magyarországon   kulturált   zeneéletet   teremtsen.   Önzetlen   propagátora,   szószólója   volt   zenésztársai   ügyének. Hatalmas   összegeket   adott   jótékony   célokra:   szegényeknek,   árváknak,   árvízkárosultaknak.   Hitvalló   katolikus   volt,   de   magától   értetődően toleráns    mindenféle    más    szemlélettel    szemben.    Nem    ismert    semmiféle    kicsinyes    gyűlölködést,    irigykedést,    sem    nemzetiségi,    sem felekezeti,   sem   társadalmi   téren.   Sőt:   éppen   a   nagyvonalúságot   és   lovagiasságot   tekintette   magyar   nemzeti   tulajdonságnak.   Magyarnak vallotta   magát,   de   nem   győzte   figyelmeztetni   honfitársait:   európai   műveltségre   kell   szert   tenniök,   különféle   népek   nyelvével,   nemcsak   zenei, de egyéb kultúrájával (irodalom, társművészetek stb.) megismerkedniök. Eszményekben   szűkölködő   korunkban   kell-e   más,   lelkesítőbb   és   követhetőbb   eszmény?   Ha   valaki,   Liszt   Ferenc   valóban   par   excellence megtestesítője   volt   a   határok   nélküli   Európa,   a   benne   élő   szabad,   egyenrangú   népek   gondolatának.   Ennek   jegyében   -   szuverén,   szabad, demokratikus   országban   -   szeretne   dolgozni   a   Társaság.   Azzal,   hogy   Liszt   személyiségét,   elveit   és   művészetét   minél   szélesebb   körben népszerűsíti,   nemcsak   a   hazában,   hanem   a   nagyvilágban   is,   hogy   szorosabbra   fűzi   a   testvértársaságokkal   való   kapcsolatát,   és   ott   is bátorítja létrejöttüket, ahol eddig nem működtek. 1986-ban,   a   Liszt-évben   már   tartottak   találkozót   Budapesten   egyes   testvértársaságok   képviselői.   1993-ban,   a   Liszt   Ferenc   Társaság centenáriumi   ünnepségeire   az   egész   világ   testvértársaságainak   képviselőit   meghívta   nemzetközi   konferenciára,   amelynek   mottója   -   Bartók 1911. évi cikke nyomán: Liszt zenéje és a mai közönség. A kongresszus alkalmával remélhetőleg sikerül megalakítani a Liszt Társaságok Nemzetközi Szövetségét. A   jubileumi   tervek   között   szerepel   egy   -   kereskedelmi   forgalomba   nem   kerülő   -   CD-lemez   megjelentetése,   melyen   15   év   díjnyertes lemezeiből szólal meg válogatás. A Társaság célkitűzései közé tartozik tagságának felfrissítése, megfiatalítása, újabb helyi csoportok megalakulásának ösztönzése. Mindez   a   munka   már   az   új   főtitkárra   vár,   akinek   Forrai   tanár   úr   1992­től   átadta   a   stafétabotot,   de   akit   tanácsaival   remélhetőleg   még   sokáig segít. Társaságunk   taglétszáma   1992   júniusában   867   fő.   Fix   bevétele   csak   a   tagdíj.   Működéséhez   támogatókra   van   szüksége.   E   helyütt   is hálásan   emlékezik   meg   azokról   az   összegekről,   amelyeket   e   célból   1992-ben   a   Művelődésügyi   Minisztériumtól,   az   OTP   Fáy   András Alapítványától,   a   Postabanktól,   Budapest   Fővárostól,   a Táncsics Alapítványtól   kapott. A   Zeneművészeti   Főiskolának   pedig   a   helyiségeket,   a fűtést, világítást, takarítást köszöni, amelyeket ingyen bocsát rendelkezésére. Íme   a   magyar   Liszt   Ferenc   Társaság   múltja,   jelene   és   jövőre   vonatkozó   tervei.   Ehhez   várjuk   kipróbált   tagjaink   közreműködését,   és   várjuk az   új   tagokat   is,   akik   Liszt   szellemében   akarják   szolgálni   az   emberiség   egészét   és   a   kis   hazát,   hogy   a   Liszt   Ferenc   Társaság   1993-as százados ünnepén és a rákövetkező hétköznapokon sokan és sokáig valósítsák meg Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez intézett sorait: ... a felébredt tiszta szenvedélyen Nagy fiakban tettek érjenek, és gyenge és erős serényen Tenni, tűrni egyesüljenek. A "LISZT FERENC TÁRSASÁG 1893" tisztikara 1992-ben: Díszelnök: Cziffra György Elnök: ifj. Bartók Béla Társelnök: dr. Eősze László Forrai Miklós Főtitkár: dr. Hamburger Klára Elnökségi tagok: Eckhardt Mária, dr. Fábián János, Gábor István, dr. Legány Dezső, Lukin László, dr. Marschall Miklós, Puskásné Ispán Franciska, dr. Úry Endre Az iroda munkatársai: Somfai Rózsa, Ujváry Dániel A TÁRSASÁG HAZAI CSOPORTJAINAK VEZETŐI: Szekszárd: Husek Rezső Pécs: Csery Judit Kalocsa: Fuchs Ferenc Sopron: Nagy Alpár
<  1  2  3  4  5  >
<  1  2  3  4  5  >
© Minden jog fenntartva 2005-2017 Liszt Ferenc Társaság