A Liszt Ferenc Társaság története (4) Az   évről   évre,   a   versenyre   beküldött   szép   számú   hanglemez,   újabban   CD-lemez,   sőt   videokazetta   és   lézerlemez,   mint   "Liszt   Ferenc Hangtár", a Régi Zeneakadémia épületének Hangtárában a nagyközönség számára is rendelkezésre áll, ott meghallgatható. A   Társaság   az   elmúlt   években   segítséget   nyújtott   különféle   zenei   versenyekhez,   így   pl.;   a   Zenetanárok   Országos   Zongoraversenyeihez, vagy az Ifjú Zongoristák Nemzetközi Liszt találkozójához. A    Társaság    céljai    közé    tartozik    Liszt    írói    életművének,    leveleinek    feltárása,    közreadása    is.    Remélhetőleg    gazdaságilag    könnyebb időszakban,   a   jövőben   erre   inkább   lesz   mód.   Liszt   hazánkban   lévő   kéziratának   összegyűjtése   és   archivális   megőrzése   megalakulása (1986)    óta    önálló    intézmény,    a    Liszt    Ferenc    Kutatóközpont    és    Múzeum    feladata,    csakúgy,    mint    a    Zeneművészeti    Főiskola    Liszt- gyűjteményének   gondozása,   fejlesztése.   1986-ban,   a   kettős   Liszt-évforduló   ünnepén,   sok-sok   évi   küzdelem   után,   a   régi   Zeneakadémia Andrássy   úti   épülete   (amelyben   a   Mester   lakott   és   növendékei   szerepeltek)   újból   visszakerült   a   Zeneművészeti   Főiskola   tulajdonába;   Itt működik   a   Liszt-könyvtár   és   a   Hangtár,   Kutatóközpont   és   a   Liszt-lakásban   berendezett   Múzeum,   valamint   a   Liszt   Ferenc   Társaság;   A különféle intézmények Liszt szellemében igyekeznek segíteni egymás munkáját. A   Liszt   Ferenc   Társaság   mindenekelőtt   azt   tekinti   feladatának,   hogy   Liszt   életművét,   személyiségét,   életét   a   széles   nagyközönséggel megismertesse.   Ebből   a   célból   ismert   hazai   szakembereket   kér   föl,   hogy   havonta   egyszer,   "Lisztnél"   címen   rendezett   klubestjein,   előadást tartsanak; Ezeket élő zenével illusztrálják, többnyire főiskolás hallgatók közreműködésével. "A lokomóció az étrendjéhez tartozik" - mondotta Lisztről Hans von Bülow; A Liszt Ferenc Társaság ebben is követi a Mestert. Egyik,   igen   népszerű   programja   megalakulása   óta,   az   évenként,   "Liszt   nyomában"   címmel   megrendezett   társasutak.   Az   ilyen   alkalmakkor az   utasok,   vagy   inkább   zarándokok,   felkeresik   -   itthon   és   külföldön   -   azokat   a   helyeket,   ahol   Liszt   élt,   működött   vagy   fellépett,   és emléktáblával,   koszorúzással   hódolnak   emlékének.   A   jó   hangulatú   közös   utak   különleges   vonzerejét   jelentette   a   kommunista   diktatúra éveiben,   hogy   ilyenkor   "soron   kívül"   is   szabad   volt   nyugatra   menni.   A   Liszt   Ferenc   Társaság   népes   csoportjai   1974   óta   a   következő helyeken jártak: Külföldön:    1973:    Doborján    (Raiding);    1974:    Weimar;    1975:    Pozsony,    Rozsnyó,    Krakkó;    1976:    Bayreuth;    1977:    Doborján,    Eisenstadt (Kismarton),   Bécs,   Leningrád;   1978:   Róma,   Tivoli:   Villa   d'Este;   1979:   Párizs,   Senlis:   látogatás   Cziffra   Györgynél.   1980:   Lipcse,   Erfurt,   Halle, Weimar,    Drezda,    Jena.    1981:    London.    1982:    Prága,    Opava    (Troppau),    Hradec    (Königgrätz:    Lichnowsky    herceg    hajdani    kastélyának parkjában   a   zarándokok   megtalálták   az   elveszettnek   hitt   Liszt-emlékkövet),   Krzyzanowice,   Olomouc,   Brno,   Pozsony.   1983:   Kolozsvár, Nagyszeben,   Marosvásárhely,   Csíkszereda,   Brassó, Arad.   1984:   Zágráb,   Trieszt,   Maribor,   Vil­dus   (Schloss   Wildhaus)   1985:   Sopron,   Krems (Liszt   anyjának   szülőháza),   Salzburg,   Kufstein,   Innsbruck,   Maria   Zell,   Bécs,   Doborján.   1987:   Isztambul.   1989:   Luzern,   Schaffhausen, Einsiedeln,    Genf,    Righi,    St.    Gallen.    1990:    Sopron,    Doborján,    Oberwart,    Unterwart    (Felső-    és   Alsóőr),    Forchtenstein    (Fraknó    vára), Eisenstadt,   Rohrau   (Haydn   szü­lőháza),   Pozsony.   1992:   Lienz,   Cortina   d'Ampezzo,   Sirmione,   Milano,   Como,   Bellagio,   Verona,   Padova, Velence, Tarvisio. Magyarországon:   1974:   Budapest.   1975:   Szekszárd.   1976:   Sopron,   Kőszeg,   Mecseknádasd,   Szekszárd.   1978:   Esztergom.   1979:   Kalocsa. 1985:   Budapest.   1986:   Baja,   Kalocsa,   Mohács,   Pécs,   Szekszárd.   1988:   Debrecen,   Hajdúszoboszló,   Hosszúpályi,   Tetétlen.   1991:   Baja, Kalocsa, Szekszárd. 1992: Esztergom, Kalocsa. Nemcsak   külföldön,   itthon   is   avattak   új   emléktáblákat:   1975-ben   Sopronban,   Liszt   házi   hangversenyeinek   színhelyén   (Templom   utca   6.), 1988-ban   Budapesten   a   Várban,   Liszt   leghűségesebb   barátjánál, Augusz Antal   egykori   palotája   falán   örökítette   meg   a   Társaság,   hogy   "[   ...] gyakran   látta   vendégül   a   házban   Liszt   Ferenc   zeneköltőt",   és   1989-ben,   a   XIV.   kerületi   Hermina   Emlékkápolnában:   "E   kápolnát   Scitovszky János   esztergomi   érsek   szentelte   fel   1856.   szeptember   8-án,   Liszt   Ferenc   jelenlétében   és   Férfikari   misével."   A   Kápolnát   az   1842-ben elhunyt   Hermina   főhercegnő   -   József   nádor   leánya   -   emlékére   a   pesti   polgárok   kezdeményezésére   emelték,   de   a   szabadságharc   és megtorlás   eseményei   miatt   csak   1856-ban   készült   el.   Szomszédos   vele   a   Liszt   Ferenc   ének-zene   tagozatú   iskola,   ahol   akkor   szintén leleplezték   a   Névadó   szobrát   (Villám   Róza   alkotása).   A   fóti   templom   falán   is   tábla   hirdeti,   hogy   1865-ben   Liszt   orgonált   ott,   s   a   Társaság Főiskolai Ifjúsági csoportja itt rendszeresen helyez el koszorút. 1979-ben   a   Társaság   megszervezte   a   Liszt   Ferenc   Zeneművészeti   Főiskola   hallgatóinak   Liszt   karvezető   versenyét.   1981   októberében   az Osztrák   Kulturális   Intézettel   "Magyar-osztrák   Liszt-szümpoziont"   rendezett   az   Intézet   Benczúr   utcai   székházában,   élvonalbeli   magyar   és osztrák Liszt-kutatók részvételével. Ugyanez    évben    dr.    Magyar    Imre    orvosprofesszor    tartott    előadást    "Találkozásom    Liszttel"    címmel.    Az    előadás    közreműködői    az orvostanhallgatók zenei vetélkedőjének győztesei voltak. 1981-ben   a   Budapesti   Kórus   és   a   Liszt   Ferenc   Zeneművészeti   Főiskola   Liszt Társaság-csoportja   közös   éneklésén   előadták   a   Via   Crucist   és Liszt-motettákat. Ugyanez évben a Társaság magyar zene-hangversenyt is rendezett. 1975-ben   Liszt   és   kora   címmel   zenei   műveltségi   versenyt   sugárzott   a   Rádió.   Nyertesek:   a   szekszárdi   Liszt   Ferenc   csoport   tagjai.   Ugyanez évben    hirdette    meg    Budapest    főváros    Tanácsa    és    a    Liszt    Ferenc    Társaság    a    Liszt-pályázatot.    Tudományos    népszerűsítő    jellegű tanulmányokat   kért,   Liszt   és   Európa,   Liszt   és   Magyarország,   valamint   Liszt   művei   témában.   Eredményt   1976.   szeptember   22-én   hirdettek. A pályamunkákról előadások hangzottak el, és könyv alakban is megjelentek. 1978-óban   jelentette   meg   a   Társaság   fennállásának   első   összefoglalóját:   Öt   éves   a   Liszt   Ferenc   Társaság   címmel,   ezt   valamennyi   tag megkapta. 1982-ben   megjelent   a   Liszt   kiskönyvtár   első   kötete.   A   publikáció   célja,   hogy   azokat   az   értékes   előadásokat   adja   a   nagyközönség   kezébe, amelyek    a    Társaság    rendezvényein    hangzottak    el.   Az    Elnökség    szükségesnek    találta,    hogy    "(...    ezeket    az    értékes    referátumokat, amelyeknek   egy   részében   a   tudósok   másutt   még   nem   publikált   adatokat,   részleteket   is   föltártak   Liszt   Ferenc   életéből"   minél   szélesebb körben   ismertessék.   Sajnos   csak   azok   az   előadások   jelenhettek   meg,   amelyeket   szerzőik   írásban   rögzítettek   -   és   ezek   száma   jóval kevesebb, mint a ténylegesen elhangzottaké. A   kiskönyvtár   második   kötete   1984-ben,   a   harmadik   1990-ben   jelent   meg. Amint   anyagilag   módja   lesz   rá,   a   Társaság   folytatni   kívánja   ezt   a sorozatot.   1986-ban,   Liszt   születésének   175.,   halálának   100.   évében   megjelent   a   "Jubileumi   év..."   c.   kiadvány,   a   Társaság   második beszámolója addig végzett munkájáról. Az Alapszabály   azt   is   rögzíti,   hogy   a   Társaság   "kapcsolatot   létesít   külföldi   Liszt-társaságokkal   és   más   hasonló   célú   egyesületekkel,   illetőleg intézményekkel".
<  1  2  3  4  5  >
<  1  2  3  4  5  >
© Minden jog fenntartva 2005-2017 Liszt Ferenc Társaság