A Liszt Ferenc Társaság története (3) A sokirányú célkitűzésekből néhányat kiragadva: Szorgalmazza a régóta nélkülözött tudományos és részletes Magyar Zenetörténet feldolgozását és közkinccsé tételét. Támogatja más, erre hivatott intézményekkel együttműködve, napjaink zenei törekvéseit, fiatal művészeink, zeneszerzőink célba jutását. Elősegíti   a   magyar   zenei   múlt   lappangó   tárgyi   emlékeinek   felkutatását,   a   meglévők   méltó   elhelyezését   és   az   állandó   Liszt-Erkel   Múzeum végleges otthonba helyezését. Erre a legszerencsésebb megoldást a régi Zeneakadémia épülete kínálná. Mindezek    előtt    legsürgősebb    feladatának    és    kötelességének    tekinti    a    100    éves    Zeneművészeti    Főiskolánk    1975-ben    tervezett ünnepségeivel   kapcsolatos   előkészítő,   szervező,   propaganda   feladatok   támogatását.   E   szép   cél   érdekében   olyan   önkéntes   társuláson   és tevékenységen alapuló egyesületet kíván életre hívni, melynek tagjai részben hivatásos muzsikusok, és főleg, többségében, zenebarátok. Szervezeti   megoldását   -   a   már   jól   működő   társadalmi   testületek   példájára   -   a   fenti   célokat   magáévá   tevő   legszélesebb   körű   zenekedvelő rétegre építi. Anyagi alap megteremtésénél három forrásra gondol: tagdíjak, megajánlások, egyéb szervek támogatása. A Társaság   létrehozásának   gondolatáról   néhány   számottevő   intézmény   vezetőjével   baráti   beszélgetés   során   került   szó,   őszinte   örömünkre: mindenütt osztatlan visszhangra és támogatásra talált. Összefoglalva:   a   Liszt   Ferenc   Társaság   minden   erejével   azon   munkálkodik,   hogy   közelebb   hozza   egymáshoz   az   élő   zenekultúrát   és   a legszélesebb nagyközönséget. Kérjük javaslatunk jóváhagyását és a felhatalmazást arra, hogy az előkészítő munkákat megkezdhessük: Tisztelettel: Budapest, 1972 szeptemberében Szabolcsi   Bence,   Kovács   Dénes,   Ujfalussy   József,   Ferencsik   János,   Keresztury   Dezső,   Csanádi   György,   Lukács   Miklós,   Vaszy   Viktor, Trautmann   Rezső,   Nádasdy   Kálmán,   Sárai   Tibor,   Kiss   Kálmán,   Pátzay   Pál,   dr.   Rados   Jenő,   Magyar   Imre,   Fischer   Annie,   Kocsis   József, Forrai Miklós. A   Néphadsereg   Művészegyüttesében   megalapozott   jó   emberi   kapcsolat   nyilván   kedvezően   befolyásolta   a   minisztert,   kivált,   hogy   a   pártoló művészek    neve    végül    magát    az    állampárt    mindenható    illetékesét    is    meggyőzte    az    addig    konokul    ellenzett    ügy    támogatásának helyességéről: "Művelődésügyi miniszter 1575/1972. 1. szám... Kedves Forrai Elvtárs! A    Liszt-kultusz    ápolása    céljából    a    >>Liszt    Ferenc   Társaság<<    megalakításával    és    az    arra    irányuló    szervezőmunka    megkezdésével, valamint   az   idecsatolt   alapszabály-javaslattal   egyetértek.   A   törvényes   rendelkezéseknek   megfelelően   az   egyesület   alakuló   közgyűlése összehívható... Budapest, 1972. december 15. ..." A   kapott   engedély   birtokában   az   előkészítő   bizottság   -   Kovács   Dénes,   a   Zeneművészeti   Főiskola   rektora   és   Forrai   Miklós   aláírásával   -   a következő   szövegű   levelet   küldte   szét,   nemcsak   zenei,   tudományos   és   művészeti   életünk   képviselőinek,   hanem   Liszt-tisztelőknek   és zenekedvelőknek is: "Örömmel    értesítjük,    hogy    az    1893-ban    alapított    magyar    LISZT    FERENC    TÁRSASÁG    újjáalakításához    a    művelődésügyi    miniszter hozzájárult. A Társaság   alakuló   közgyűlését   a   mellékelt   célkitűzések   alapján   1973.   május   15-én,   délután   tartjuk   a   Zeneművészeti   Főiskolán. Ezt ünnepi hangverseny követi Liszt Ferenc műveiből. Tisztelettel   kérjük,   vegyen   részt,   mint   ALAPÍTÓ   TAG   a   Társaság   létrehozásában   és   további   munkájában.   Szíves   válaszát   várjuk   -   előkészítés érdekében, lehetőleg két héten belül." A   szétküldött   levelekre   özönlöttek   a   válaszok,   és   ezek   ékesen   bizonyították,   hogy   a   közvélemény   szinte   újra   felteszi   az   alakulandó   Liszt Társaságnak   ugyanazt   a   kérdést,   amit   a   Névadónak   tett   fel   Vörösmarty   Mihály,   hozzá   címzett   ódájában,   1841-ben:   "Van-e   hangod   a   beteg hazának..?"    A    válaszadók    eleve    "Igen"-nel    feleltek;    a    visszajelzésekből    nemcsak    az    derül    ki,    hogy    százegy    személy    "nagy megtiszteltetésnek   veszi",   hogy   őt   is   meghívták   alapító   tagnak,   hatvanhárom   "köszönettel   vállalja"   a   megtiszteltetést   -   sokan   még   ezen   felül is kifejezést adnak egyetértésüknek és örömüknek: 1973.   május   15-én   összeült   az   alakuló   közgyűlés   a   Liszt   Ferenc   Zeneművészeti   Főiskola   Kistermében.   A   közgyűlés   kimondta   a   Liszt Ferenc   Társaság   megalakulását;   elfogadta   -   a   javasolt   kiigazításokkal   -   az   Alapszabályokat;   megválasztotta   a   Társaság   elnökségét. Díszelnöknek    Liszt    Párizsban    élő    dédunokáját,    Mme    Blandine    Ollivier    de    Prévaux-t    -    aki    jelen    volt    -,    elnöknek    Kovács    Dénest,    a Zeneművészeti   Főiskola   rektorát,   társelnöknek   dr.   Csanádi   György   és   dr.   Trautmann   Rezső   minisztereket,   [...]   főtitkárnak   pedig   a   Társaság újjászületésének kiharcolóját, spiritus rectorát, Forrai Miklóst, aki ezt a tisztet 1991 őszéig töltötte be, amikor is társelnökké választották. A   Társaság   életét   és   munkáját   az   elfogadott   és   azóta   többször,   kissé   módosított   Alapszabály   irányítja.   "Liszt   Ferenc,   a   nagy   magyar Géniusz   szellemi   hagyatékának   ápolása   és   kulturális   közkinccsé   tétele   hazánkban   és   külföldön."   Három   olyan   szót   találunk   ebben   a meghatározásban - magyar, szellem, kultúra -, amit végre valódi, a szó és tartalom azonos értelmében használhatunk és fogadhatunk el. Éppen    ezért    a    következőkben    nem    annyira    az    időrendben    lefolyó    történéseket,    hanem    az    Alapszabályban    rögzített    feladatok megvalósítását vesszük szemügyre. Már   az   Országos   Liszt   Ferenc Társaság   -   sőt   a   múlt   századi   elődök   is   -   megrendezték   évente   Liszt   születésnapján   az   ünnepi   hangversenyt. Ezt   a   hagyományt   1973-tól   felújította   a Társaság   is.   1975-ben   Nemzetközi   Liszt   Ferenc   Hanglemez   Nagydíjat   (Grand   Prix   International   Liszt du   Disque)   alapított,   amely   azóta   kiemelt   helyet   jelent   a   világranglistán,   mind   a   hanglemezgyáraknak,   mind   az   előadóművészeknek. A   díjak odaítéléséről   neves   magyar   szakemberekből:   művészekből,   zenetörténészekből   álló   zsűri   dönt;   Kiosztásuk   minden   évben   az   ünnepi   Liszt- hangverseny előtt, a Zeneakadémia Nagytermében történik. A   Nemzetközi   Liszt   Ferenc   Nagydíj   rangját   híven   tükrözi   a   nyertes   karmesterek,   zenekarok,   művészek   és   hanglemezkiadók   e   válogatott névsora: KARMESTEREK: Beecham, Sir Thomas; Bernstein, Leonard; Doráti Antal; Ferencsik János; Karajan, Herbert von; Muti, O, Riccardo; Solti György; ZENEKAROK: Concertgebouw   Amsterdam,   Berliner   Philharmoniker,   Boston   Symphony   Orchestra,   Magyar   Állami   Hangversenyzenekar,   a   Magyar   Rádió Zenekara, Orchestre de Paris, Philadelphia Symphony Orchestra, Royal Philharmonic Orchestra. ELŐADÓMŰVÉSZEK: Ének:   Behrens,   Hildegard;   Prey,   Hermann;   Orgona: Alain,   Marie-Claire;   Guillon   Jean;   Zongora: Arrau,   Claudio;   Berman,   Lazar;   Bolet,   Jorge; Brendel,   Alfred;   Busoni,   Ferruccio;   Cziffra   György;   Howard,   Leslie;   Horowitz,   Vladimir;   Jandó   Jenő;   Kocsis   Zoltán;   Pollini,   Maurizio;   Ránki Dezső; Watts, André. HANGLEMEZKIADÓK: Decca,   Deutsche   Grammophon   Gesellschaft,   EMI-Angel,   EMI-Electrola,   EMI-Pathé   Marconi,   Hungaroton,   Nippon-Columbia,   Philips,   RCA, Quintana.
<  1  2  3  4  5  >
<  1  2  3  4  5  >
© Minden jog fenntartva 2005-2017 Liszt Ferenc Társaság