© Minden jog fenntartva 2005-2011
A Liszt Ferenc Társaság története (3)
A sokirányú célkitűzésekből néhányat kiragadva:
Szorgalmazza a régóta nélkülözött tudományos és részletes Magyar Zenetörténet feldolgozását és közkinccsé tételét.
Támogatja más, erre hivatott intézményekkel együttműködve, napjaink zenei törekvéseit, fiatal művészeink, zeneszerzőink célba jutását.
Elősegíti a magyar zenei múlt lappangó tárgyi emlékeinek felkutatását, a meglévők méltó elhelyezését és az állandó Liszt-Erkel Múzeum
végleges otthonba helyezését. Erre a legszerencsésebb megoldást a régi Zeneakadémia épülete kínálná.
Mindezek előtt legsürgősebb feladatának és kötelességének tekinti a 100 éves Zeneművészeti Főiskolánk 1975-ben tervezett
ünnepségeivel kapcsolatos előkészítő, szervező, propaganda feladatok támogatását. E szép cél érdekében olyan önkéntes társuláson és
tevékenységen alapuló egyesületet kíván életre hívni, melynek tagjai részben hivatásos muzsikusok, és főleg, többségében, zenebarátok.
Szervezeti megoldását - a már jól működő társadalmi testületek példájára - a fenti célokat magáévá tevő legszélesebb körű zenekedvelő
rétegre építi.
Anyagi alap megteremtésénél három forrásra gondol: tagdíjak, megajánlások, egyéb szervek támogatása.
A Társaság létrehozásának gondolatáról néhány számottevő intézmény vezetőjével baráti beszélgetés során került szó, őszinte
örömünkre: mindenütt osztatlan visszhangra és támogatásra talált.
Összefoglalva: a Liszt Ferenc Társaság minden erejével azon munkálkodik, hogy közelebb hozza egymáshoz az élő zenekultúrát és a
legszélesebb nagyközönséget.
Kérjük javaslatunk jóváhagyását és a felhatalmazást arra, hogy az előkészítő munkákat megkezdhessük:
Tisztelettel:
Budapest, 1972 szeptemberében
Szabolcsi Bence, Kovács Dénes, Ujfalussy József, Ferencsik János, Keresztury Dezső, Csanádi György, Lukács Miklós, Vaszy Viktor,
Trautmann Rezső, Nádasdy Kálmán, Sárai Tibor, Kiss Kálmán, Pátzay Pál, dr. Rados Jenő, Magyar Imre, Fischer Annie, Kocsis József,
Forrai Miklós.
A Néphadsereg Művészegyüttesében megalapozott jó emberi kapcsolat nyilván kedvezően befolyásolta a minisztert, kivált, hogy a pártoló
művészek neve végül magát az állampárt mindenható illetékesét is meggyőzte az addig konokul ellenzett ügy támogatásának
helyességéről:
"Művelődésügyi miniszter 1575/1972. 1. szám...
Kedves Forrai Elvtárs!
A Liszt-kultusz ápolása céljából a >>Liszt Ferenc Társaság<< megalakításával és az arra irányuló szervezőmunka megkezdésével,
valamint az idecsatolt alapszabály-javaslattal egyetértek. A törvényes rendelkezéseknek megfelelően az egyesület alakuló közgyűlése
összehívható...
Budapest, 1972. december 15. ..."
A kapott engedély birtokában az előkészítő bizottság - Kovács Dénes, a Zeneművészeti Főiskola rektora és Forrai Miklós aláírásával - a
következő szövegű levelet küldte szét, nemcsak zenei, tudományos és művészeti életünk képviselőinek, hanem Liszt-tisztelőknek és
zenekedvelőknek is:
"Örömmel értesítjük, hogy az 1893-ban alapított magyar LISZT FERENC TÁRSASÁG újjáalakításához a művelődésügyi miniszter
hozzájárult. A Társaság alakuló közgyűlését a mellékelt célkitűzések alapján 1973. május 15-én, délután tartjuk a Zeneművészeti
Főiskolán. Ezt ünnepi hangverseny követi Liszt Ferenc műveiből.
Tisztelettel kérjük, vegyen részt, mint ALAPÍTÓ TAG a Társaság létrehozásában és további munkájában. Szíves válaszát várjuk - jó
előkészítés érdekében, lehetőleg két héten belül."
A szétküldött levelekre özönlöttek a válaszok, és ezek ékesen bizonyították, hogy a közvélemény szinte újra felteszi az alakulandó Liszt
Társaságnak ugyanazt a kérdést, amit a Névadónak tett fel Vörösmarty Mihály, hozzá címzett ódájában, 1841-ben: "Van-e hangod a beteg
hazának..?" A válaszadók eleve "Igen"-nel feleltek; a visszajelzésekből nemcsak az derül ki, hogy százegy személy "nagy
megtiszteltetésnek veszi", hogy őt is meghívták alapító tagnak, hatvanhárom "köszönettel vállalja" a megtiszteltetést - sokan még ezen
felül is kifejezést adnak egyetértésüknek és örömüknek:
1973. május 15-én összeült az alakuló közgyűlés a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kistermében. A közgyűlés kimondta a Liszt
Ferenc Társaság megalakulását; elfogadta - a javasolt kiigazításokkal - az Alapszabályokat; megválasztotta a Társaság elnökségét.
Díszelnöknek Liszt Párizsban élő dédunokáját, Mme Blandine Ollivier de Prévaux-t - aki jelen volt -, elnöknek Kovács Dénest, a
Zeneművészeti Főiskola rektorát, társelnöknek dr. Csanádi György és dr. Trautmann Rezső minisztereket, [...] főtitkárnak pedig a Társaság
újjászületésének kiharcolóját, spiritus rectorát, Forrai Miklóst, aki ezt a tisztet 1991 őszéig töltötte be, amikor is társelnökké választották.
A Társaság életét és munkáját az elfogadott és azóta többször, kissé módosított Alapszabály irányítja. "Liszt Ferenc, a nagy magyar
Géniusz szellemi hagyatékának ápolása és kulturális közkinccsé tétele hazánkban és külföldön." Három olyan szót találunk ebben a
meghatározásban - magyar, szellem, kultúra -, amit végre valódi, a szó és tartalom azonos értelmében használhatunk és fogadhatunk el.
Éppen ezért a következőkben nem annyira az időrendben lefolyó történéseket, hanem az Alapszabályban rögzített feladatok
megvalósítását vesszük szemügyre.
Már az Országos Liszt Ferenc Társaság - sőt a múlt századi elődök is - megrendezték évente Liszt születésnapján az ünnepi
hangversenyt. Ezt a hagyományt 1973-tól felújította a Társaság is. 1975-ben Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíjat (Grand Prix
International Liszt du Disque) alapított, amely azóta kiemelt helyet jelent a világranglistán, mind a hanglemezgyáraknak, mind az
előadóművészeknek. A díjak odaítéléséről neves magyar szakemberekből: művészekből, zenetörténészekből álló zsűri dönt; Kiosztásuk
minden évben az ünnepi Liszt-hangverseny előtt, a Zeneakadémia Nagytermében történik.
A Nemzetközi Liszt Ferenc Nagydíj rangját híven tükrözi a nyertes karmesterek, zenekarok, művészek és hanglemezkiadók e válogatott
névsora:
KARMESTEREK:
Beecham, Sir Thomas; Bernstein, Leonard; Doráti Antal; Ferencsik János; Karajan, Herbert von; Muti, O, Riccardo; Solti György;
ZENEKAROK:
Concertgebouw Amsterdam, Berliner Philharmoniker, Boston Symphony Orchestra, Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Magyar Rádió
Zenekara, Orchestre de Paris, Philadelphia Symphony Orchestra, Royal Philharmonic Orchestra.
ELŐADÓMŰVÉSZEK:
Ének: Behrens, Hildegard; Prey, Hermann; Orgona: Alain, Marie-Claire; Guillon Jean; Zongora: Arrau, Claudio; Berman, Lazar; Bolet,
Jorge; Brendel, Alfred; Busoni, Ferruccio; Cziffra György; Howard, Leslie; Horowitz, Vladimir; Jandó Jenő; Kocsis Zoltán; Pollini, Maurizio;
Ránki Dezső; Watts, André.
HANGLEMEZKIADÓK:
Decca, Deutsche Grammophon Gesellschaft, EMI-Angel, EMI-Electrola, EMI-Pathé Marconi, Hungaroton, Nippon-Columbia, Philips, RCA,
Quintana.
< 1 2 3 4 5 >
< 1 2 3 4 5 >
