A Liszt Ferenc Társaság története (1) A   magyar   Liszt   Ferenc   Társaság   története   1948-ig:   hat   különböző   társulás   története.   1870-1902   között   folyamatos   az   a   törekvés,   hogy kifejezzék   a   még   élő   Mester   iránti   tiszteletet,   halála,   1886   után   pedig   az,   hogy   megőrizzék   emlékét   és   szellemét.   1902   után   30   éves   szünet következik,   csak   1932-ben   alakul   meg   az   Országos   Liszt   Ferenc   Társaság.   Az   említett   hat   társulásból   kettő   kifejezetten   nem   Liszt szellemének   ápolására   jött   létre,   de   végül   is   oda   jutottak   el.   Az   utolsó   kivételével   ezek   a   társulások   mind   a   kiegyezés   utáni,   kapitalizálódó Magyarországon születtek, magukon viselik az ellentmondásokkal terhelt korszak jegyeit. Alig   három   évvel   a   kiegyezés   után,   1870-ben,   a   zene   iránt   fogékony   és   képzett   nők   köréből   indul   ki   a   kezdeményezés,   hogy   zeneegyletet alakítsanak,   és   ezt   az   egyletet   nagy   hazánkfiáról   nevezzék   el.   A   kezdeményező   Engeszer   Mátyás   felesége,   aki   tizenketted   magával tiszteleg   Lisztnél   1870.   december   13-án,   bemutatva   az   általa   alapított   női   zeneegyletet,   s   kérve,   hogy   a   Mester   nevét   viselhessék.   Kitűzött céljuk,   hogy   komolyan   foglalkoznak   énekkel   és   zenével,   tagként   csak   zeneileg   képzett   nőket   vesznek   fel.   Liszt   jóváhagyta   a   tervet,   és engedélyezte   neve   használatát. Az   Egylet   egy   évig   készült   az   első   bemutatkozásra   -   az   összpróbákat   maga   liszt   is   meghallgatta   -,   és   1872. január   28-án   adta   első   hangversenyét.   Erről   a   Zenészeti   Lapok   himnikus   hangú   tudósítást   közölt:   "[...   A   műsor   négy   felette   érdekes   és válogatott   műbecsű   női   karéneket   tartalmazott.   Első   volt   Liszt   Erzsébet   oratóriumának   gyermekkara,   utána   következett   Volkmann   kara, melyet   ez   alkalomra   szerzett,   ezt   követé   Liszt   O   salutaris   hostia   kara,   s   végül   Wagner   Bolygó   hollandi   című   dalművének   fonókara,   magán részekkel   [...]."   Leges-legvégül   Liszt   is   játszott   a   közönségnek.   "A   karok   előadása   mind   szabatos,   árnyalatokkal   teljes   és   művészies   volt   [...] akinek   fogalma   van   egy   ily   egylet   szervezése,   iskolázása,   s   művészi   színvonalra   való   emelésének   nehézségei   felől,   csak   az   képes   igazán méltányolni   azt   a   buzgalmat,   önzetlen   fáradozást   és   szakképzettséget,   melyet   ez   egylet   körül   az   Engeszer-pár   oly   nagy   mérvben   kifejtett. [...] az egylet oly erőkből van szervezve s oly kezek vezérlik, miszerint az hivatva van itt a fővárosban e téren vezérszerepet játszani." 1872.   március   10-én   hírül   adja   a   Zenészed   Lapok   (383.   old.),   hogy   a   Liszt   Egylet   még   egy   matinét   rendez.   Erről   a   második   hangversenyről március   17-i   számában   kapunk   hírt.   (394-395.   old.)   Talán   még   fényesebben   sikerült,   mint   az   első.   "A   műsor   is   ezúttal   oly   érdekes,   oly változatos   volt,   minővel   csak   ritkán   találkozhatni.   Palestrina,   Liszt,   Schubert,   Schumann   és   Volkmann   művei   képezték   azt   [...]   Liszt   maga   is játszott   egy   darabot,   amellett,   hogy   minden   számot   ő   kísért   zongorán   [   ...]   nem   ismételhetjük   elégszer   ama   méltó   elismerést,   mely   megilleti az Engeszer-párt, hogy egy rövid év alatt ily fényes sikert tudott felmutatni." A   hangversenyről   a   másik   zenei   lap,   az   Apolló   is   meleg   hangú   ismertetést   közöl,   sőt   március   1-jei   számában   arról   is   tudósít,   hogy   "A Lisztegylet   (női   dalegylet)   legutóbbi   matinéja   jövedelméből   100   forintot   a   magyar   írók   segélyegyletének   adományozott."   A   női   kar   három évvel később, 1873-ban, vegyeskarrá alakult, a férfi Liszt-egylet első próbája 1873. március 4-én volt. A   Liszt-egylet,   immár   vegyeskarként,   szorgalmasan   dolgozott,   sok   szép   sikerű   hangversenyt   adott.   Sajnos   a   korabeli   Liszt-ellenes   hangulat az   Egyletre   is   kihatott,   1879.   április   27-én   énekeltek   utoljára,   a   mai   Bakács-téri   templom   felszentelésekor,   további   működésükről   nem tudunk.   Azután   12   év   szünet   következik   a   Liszt-kultusz   ápolásában.   Legközelebb   1893-ban   vetődött   fel   ismét   a   gondolat:   a   Zenetanárok Országos   Egylete   -   10   évi   működés   után   -   évi   rendes   közgyűlésén   elhatározta,   hogy   a   "Liszt   Társaság"   nevet   veszi   fel.   Innen   datálja születését a mai Liszt Ferenc Társaság, amely 1993-ban centenáriumát ünnepli. Ságh   József   (zeneíró   és   tanár   1852-1922)   a   Zenészeti   Közlöny   1882   februári   számában   tömörülésre   szólította   fel   a   hazai   zenetanárokat. Még abban a hónapban megalakult a Zenetanárok Országos Egylete. Az   új   Egylet   védnökéül   Haynald   Lajos   bíborost   kérte   fel,   aki   ezt   elfogadta.   Elnöke   Ságh   József   lett,   s   a   tagok   száma   már   az   alakuláskor   kb. száz volt. A   Zenészeti   Közlöny   üdvözölte   az   új   Egyletet,   s   kitűzött   céljai   közül   a   legfontosabbnak   "az   egész   hazai   zenetanári   osztály   erkölcsi   emelését és megszilárdítását" tartotta. Hálásak    lehetünk    a    rágalmazónak,    hogy    ilyen    hiteles,    szép    képet    kaphattunk    a    Zenetanárok    Országos    Egylete    működéséről.   Arra vonatkozólag,   hogy   mi   késztette   az   Egyletet,   hogy   átalakuljon   Liszt   Ferenc   Társasággá,   nem   találtunk   semmi   adatot,   hacsak   azt   nem,   hogy a   róluk   fennmaradt   híradások   mind   hódolnak   "hazánk   egyik   legnagyobb   fia"   előtt. A   Zenelap   egyszerűen   hírül   adja,   hogy:   "(-) A   Zenetanárok Országos   Egyesülete   január   6-án   tartotta   meg   rendes   évi   közgyűlését.   Tárgyai   a   következők   voltak:   1.   Elnöki   megnyitó.   2.   Jelentés   az egyesületnek 1892. évi működéséről. 3. Az egyesület újjászervezése. 4. Alapszabály-módosítás. 5. Indítványok tárgyalása. A   közgyűlés   határozata   folytán   az   egyesület   eddigi   címétől   megválik,   és   a   Liszt-társaság   nevet   veszi   fel.   A   közgyűlés   programjának letárgyalása    után    megejtettek    a    választások."   A    napi    sajtó    a    Liszt    Ferenc    Társaság    megalakulását    a    fővárosi    zeneélet    örvendetes lendületének   tulajdonítja,   és   már   a   megalakulás   másnapján   közzéteszi,   hogy   "zenei   és   társadalmi   élet   sok   jeleseinek   részvétele   mellett   a zenetanárok országos egyesületének helyiségében [...] megalakult a Liszt Ferenc Társaság." Március   22-én   már   hangversenyt   rendeznek   a   "Vigadó   kis   termében"   [...] A   közreműködők   nagyrészt   LISZT   FERENC   szellemének   hódoltak [...]"   Chován   Kálmán   Schumann: An   Franz   Liszt   c.   ábrándját,   Szendy   Árpád   Liszt   12.   Magyar   rapszódiáját   játszotta. A   műsort   Liszt   Concerto pathétique-ja   zárta,   Thomán   István   és   Szendy   Árpád   adták   elő,   két   zongorán.   "Akik   e   felette   nehéz   és   szövevényes   művet   ismerik,   tudni fogják,   mily   nehéz   feladatot   oldottak   meg   a   mű   kitűnő   előadása   által   [...]"19   A   Zenelap   beszámol   arról,   hogy   "Liszt   Ferenc   születésének évfordulóját   október   22-én   a   Liszt   Ferenc   társaság   méltóan   ünnepelte   meg   ahhoz   a   nagy   névhez,   amelyet   homlokán   visel   [...],   testületileg kivonult    Liszt    Ferencnek    az    Operaház    bejáróját    díszítő    szobrához,    és    ott    emelkedett    hangú    beszéd    kíséretében    letették    a    szobor talapzatára   a   nemzeti   színű   szalagos   koszorút   kegyeletük   jeléül   [...]"   Ugyane   lap   beszámol   arról   is,   hogy   a Társaság   1894.   március   4-én   du. "Szentirmay   Elemér   elnöklete   alatt   tartotta   évi   rendes   közgyűlését.   Az   elnöki   megnyitó   után   felolvasták   az   évi   jelentést,   mely   különösen kiemeli a társaság nyilvános szerepléseivel elért szép erkölcsi sikereket, és konstatálja a társaság tagjainak örvendetes szaporodását." Ez   a   Liszt   Ferenc   Társaság   azonban   csak   két   évig   élt   (1893-1895),   ez   után   ismét   új   alakulat   jött   létre:   az   1892-ben   megalakult   Budapesti Zeneművész   Kör.   Az   1892.   július   21-én   kelt   Alapszabályok   szerint   a   Kör   "célja   az   általános,   de   különösen   a   hazai   zenének   művelése, valamint   a   magyarországi   zeneművészek   szellemi   és   anyagi   érdekeinek   megóvása   és   előmozdítása."   Működésük   1892-1894-ben   néhány kisebb   hangverseny   rendezésén   kívül   a   Budapesti   Önkéntes   Mentő   Egyesület   javára   adott   tréfás   hangversenyre   szorítkozott.   A   tréfás hangversenyt   1894.   március   9-én   rendezték   a   Vigadóban,   zártkörű   táncestéllyel   egybekötve.   A   Pesti   Hírlap   1894.   március   9-i   számában közzéteszi, hogy a tréfás hangverseny "[...] a bécsieknek is felköltötte figyelmét. [...]"
<  1  2  3  4  5  >
<  1  2  3  4  5  >
© Minden jog fenntartva 2005-2017 Liszt Ferenc Társaság