Bemutatkozás

A nagy magyar zeneszerző és zongoraművész nevét viselő - Liszt Ferenc Társaság több, még a Mester életében formálódó kezdeményezés után, 1893-ben alakult. A második világháborúig kisebb-nagyobb szünetekkel működött. 1973-ban, pártfüggetlen egyesületként, újjászületett. A rendszerváltás óta független, önálló, magyar kulturaápoló civil egyesület.

Elnök: Lantos István zongora- és orgonamûvész, egyetemi tanár. Társelnökök: Eckhardt Mária a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont fotanácsosa, tudományos igazgató; Klenjánszky Tamás mûvészeti tanácsadó; Fõtitkár: Rozsnyay Judit. Elnökségi tagok (a fentieken kívül): Kerek Ferenc, DLA, a Szegedi Tudományegyetem Zenemûvészeti Karának dékánja, a Szegedi tagozat vezetõje., Liszt-díjas zongoramûvész; Somlai Gáborné nyugdíjas technikus, a Szekszárdi tagozat vezetõje; Kuzsner Péter orgonamûvész, a Soproni tagozat vezetõje; Pogány Ildikó a Pécsi Liszt Ferenc Zeneiskola zongoratanára, a Pécsi tagozat vezetõje.

A Társaság tagszervezete a Magyar Zenei Tanácsnak. Budapesti központján kívül csoportjai működnek Pécsett, Sopronban, Szegeden és Szekszárdon. Taglétszám összesen 550.

A Társaság célja: Liszt Ferenc életművének, személyiségének megismertetése, nemes eszméinek ápolása és terjesztése.

Programok: Havi klubnapok Budapesten és a vidéki Csoportok székhelyein (Pécs, Sopron, Szeged, Szekszárd). Zenével illusztrált ismeretterjesztő előadások Lisztről, illetve hangversenyek. Minden év október 22-én ünnepi Liszt születésnapi hangverseny a Zeneakadémia Nagytermében. Évente Nemzetközi Liszt Ferenc Hanglemez Nagydíj kiírása, megszervezése, a világ legújabb, az előző évben megjelent Liszt CD-i számára. Évi két körlevél, a tagság tájékoztatására.

Nemzetközi kapcsolatok: A Társaság a világ számos testvértársaságával tart kapcsolatot. Az újak megszervezését segíti (Liszt Társaságok működnek Európa számos országában, Észak- és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Japánban). Évente egy-egy angol nyelvű Hírlevélben a magyar Liszt Társaság tájékoztatja őket munkájáról.

A tagdíj a zömében kisnyugdíjas tagságra való tekintettel minimális. Ezt a pártoló tagok sokszorosan túlfizetik. A működést a szponzoroktól pályázatokon nyert összegek, valamint a külső és belső munkatársak önfeláldozó társadalmi munkája teszi lehetővé.

A Liszt Ferenc Társaság működését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja rendszeresen. Célprogramjaira a Nemzeti Kulturális Alapprogramnál és a Budapest Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságánál pályázik. Bankszámláját gyarapítják az SzJA 1 %-okból adódó felajánlások és a külföldi barátaitól időnként érkező kisebb-nagyobb összegek.